Az ?óperencián túl? kifejezés a magyar népmesék egyik leggyakrabban használt fordulata, amely egy távoli, elérhetetlen vagy mesebeli helyet jelöl. De honnan ered ez a különös szókapcsolat?
A kifejezés egyik legvalószínűbb eredete a német nyelvből származik. Az ?Óperencia? valójában az Enns folyó vidékére utal, amely a mai Ausztriában található. Az Enns folyó a Duna egyik mellékfolyója, és a Habsburg Birodalom idején az ott szolgáló magyar katonák számára a birodalom nyugati határvidékét jelentette. Számukra ez a terület volt az a távoli világ, amelyen ?túl? már ismeretlen vagy nehezen elérhető földek kezdődtek.
A német nyelvben létezik egy ?Über Enns? (azaz ?Ennsen túl?) kifejezés, amely könnyen átalakulhatott a magyarosított ?Óperencia? változattá. A katonák hazatérve meséikben, történeteikben ezt a kifejezést kezdték használni, amely idővel beépült a népi hagyományokba és a mesék világába is.
Az ?óperencián túl? tehát egykor egy valós földrajzi helyet jelölhetett, de az évszázadok során a magyar nyelvben átalakult, és a fantázia birodalmának távoli, elérhetetlen pontjává vált.
Egyes kutatók szerint az ?Óperencia? szó a középkori térképek elnevezéseire is visszavezethető, ahol az ismeretlen vidékeket gyakran különleges nevekkel illették. Emellett a népi emlékezetben ez a hely gyakran összekapcsolódott a mesékben szereplő üveghegyekkel, az aranyvárosokkal és más misztikus elemekkel, amelyek a vágyott, de elérhetetlen világot szimbolizálták. Így az ?óperencián túl? egyfajta mágikus határként is felfogható, amelyet csak a legbátrabb hősök képesek átlépni.
forrás: agytoro.hu
