A vadméhek, amelyeket óvnunk kell, vadvirágokon táplálkoznak elsősorban. Emiatt fontos, hogy olyan területek álljanak rendelkezésükre, ahol rovarirtótól mentesen fogyaszthatják a nektárt és a virágport, lehetőleg azokról a növényekről, amelyeket az évmilliós evolúciójuk során megszoktak.
A Cambridge-i Egyetem egy olyan új kutatási eredményről számolt be, ami a városi vadvirágültetés lehetséges árnyoldalaira hívja fel a figyelmet. A kutatásból kiderült, hogy nem mindegy, milyen előélete volt annak a területnek, amit méhlegelőként hasznosít egy település.
Amikor olyan helyeken nőttek a vadvirágok, ahol korábban ipari vagy építési tevékenység miatt a talaj beszennyeződött nehézfémekkel (arzén, ólom), akkor e fémek a virágokba is bejutottak. A méhek, ha ezek nektárját fogyasztották, egészségkárosodást szenvedtek. Csökkent az a képességük, hogy megtanulják, megjegyezzék, hol található az élelemforrásuk, emiatt pedig csökkent a létszámuk is.
A kutatók az USA Clevelandben és környékén végezték a felméréseiket ? e város az egykori autóipari központok egyikeként meglehetősen szennyezett területekkel is rendelkezik. A vizsgált üres telkeken egykor autógyár vagy épp olajfinomító is működött, de kontrollként tiszta területek is voltak köztük.
A szedett virágokban megmérték a nektár, illetve a növény nedveinek nehézfém-tartalmát. E mérésekből kiderült, hogy az egyes vadvirágok milyen mennyiségű fémet halmoztak fel.
Fémszennyezett talajok pedig a világ bármely városában előfordulhatnak, és annál több ilyen hely van, minél régebbi egy város. E szennyező anyagok a cementtől kezdve a bányászatig számos helyről eredhetnek.
A kutatók hangsúlyozták, hogy ha méhlegelőket létesítenénk, azt kérik, hogy figyeljünk rá, hogy ezt ne szennyezett talajon tegyük.
forrás: ng.24.hu
