A rovafehérjefarmok felépítése és működése nagyban hasonlít a normál gazdaságokhoz: itt tenyésztik, keltetik, nevelik, majd végül begyűjtik az állatokat, hogy aztán étkezési, gyógyászati és kozmetikai célokra felhasználják őket. A farmokon leggyakrabban tücsköt, közönséges lisztbogarat és fekete katonalegyeket tenyésztenek. Ha pedig hihetünk az előrejelzéseknek, akkor csakhamar ezek jelenthetik a jövő fő táplálékait.
Az amerikai Meticulous Research jelentése alapján a rovarfehérje-ipar 2030-ra csaknem nyolcmilliárd dollárt érhet. Az iparág jelenleg még feltörekvőben van, de a rovarfarmok termékei már most is ígéretes, értékes, fenntartható, na és persze emberi fogyasztásra alkalmas fehérjeforrást jelentenek. Bár az elgondolás az átlagembertől távol állhat, az iparág mégis rendkívül gyorsan, évente átlagosan 27,8 százalékot növekszik. A mezőgazdasági startupok meg is ragadják a lehetőséget, és folyamatosan próbálnak finomítani a farmok eredményességén, beleértve a költséghatékonyságot is.
Egy 2019-es tanulmány szerint az amerikaiak több mint fele szívesen vásárolna fenntartható élelmiszereket, az Egyesült Királyságban pedig minden megkérdezett öt személyből három ugyanígy tenne.
A rovartenyésztés ökológiai lábnyoma pedig hihetetlenül alacsony, tápértéke azonban rendkívül magas. A rovartenyésztés lényegesen kevesebb szén-dioxidot termel a normál állattenyésztéshez képest, arról nem beszélve, hogy a rovarok számos ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak. Az ENSZ pedig a jövő kulcsfontosságú fenntartható táplálékának nevezte a rovarokat egy korábbi közleményében.
forrás: raketa.hu
