A csillagászokat régóta izgatják a Jupiter, a Naprendszer legnagyobb bolygójának titkai.
A szóban forgó gázóriás mélyében rendkívül sűrű és forró anyag rejtőzik ? ezt eddig is sejtettük, csakhogy ennek szerkezete annyira szokatlan, hogy komolyan megkérdőjelezi a bolygók kialakulásáról szóló jelenlegi elméleteket.
Sokáig úgy gondolták, hogy a Jupiter különös, ?homályos? magját egy hatalmas ütközés hozta létre ? vagyis egy korai protobolygóval történt gigantikus becsapódás következményeként alakult ki. A feltételezés szerint a bolygó magjának mintegy fele az ősi égitest maradványaiból állhat, amelyek összekeveredtek a Jupiter saját anyagaival.
Azonban épp ezen elképzelés mögé bök egy kérdőjelet egy új tanulmány. Egy nemzetközi kutatócsoport szuperszámítógépes szimulációkkal vizsgálta meg, vajon egy erőteljes becsapódás valóban képes-e magyarázni a Jupiter jelenlegi szerkezetét. A tudósok szélsőséges forgatókönyveket modelleztek, de azt találták, hogy ezek egyike sem eredményezte azt a hidrogén- és nehezebb elemek közötti fokozatos keveredést, amelyet a NASA Juno űrszondája megfigyelt. Ehelyett a szimulációk szerint az ütközésből származó anyag inkább különálló rétegekre vált volna szét ? nem pedig a ma látható, diffúz, ?híg? magot hozta volna létre.
A kutatás eredményei így alapjaiban rengetik meg a Jupiter kialakulásáról szóló eddigi feltételezéseket. A tudósok viszont előálltak egy új elmélettel: eszerint a bolygó magja valószínűleg nem egyetlen katasztrofális esemény során alakult ki, hanem évmilliók alatt, fokozatosan épült fel. A Jupiter lassú növekedése közben nehéz és könnyű elemeket egyaránt magához vonzott, ami idővel a ma megfigyelhető szerkezethez vezetett.
Mindez egyébként túlmutat a Naprendszeren: a kutatók szerint ugyanis hasonlóképpen a távoli csillagok körül keringő gázóriásoknak is lehet összetett, réteges belső felépítése.
forrás: raketa.hu
