Szemiramisz nevét sokan ismerik, leginkább az ókor hét csodája közé sorolt függőkertjei miatt. Alakját Hérodotosz emelte mondai magasságokba.
A mitikus babiloni királynőt a legenda szerint Derkétó szíriai tavi istennő szülte, aki megölte párját, a gyereket pedig kitette egy tó partjára. Előbb galambok etették, majd pásztorok találtak rá és felnevelték. A szép és okos lánnyá cseperedett ifjú hölgybe beleszeretett Ninosz király egyik főembere, Onnosz, majd feleségül is vette. A király azonban erőszakkal elvette férjétől, nejévé tette, majd halála előtt kijelölte utódjául.
Királynőként megalapította Babilont, amelynek állítólagos függőkertjei az ókor hét csodája közé tartoztak. Szemiramisz igazi uralkodóvá nőtte ki magát, hadjáratokat indított Ázsiába, s a meghódított városokban palotákat és szökőkutakat építtetett.
Egyiptomban olyan jóslatot kapott, amely szerint fia, Ninüasz megdönti hatalmát. Indiába menet visszafordult, mert hírét vette, hogy gyereke összeesküvést sző ellene. Szemiramisz átadta a trónt fiának, majd eltűnt ? a legenda szerint galambbá változott, az égbe szállt és istennővé vált.
Szemiramisz mondai alak, noha történelmi tény, hogy III. Ramman Nirari babiloni király (Kr. e. VIII. sz.) anyja, Szamur Rammit egy ideig régensként uralkodott kiskorú fia helyett, és több sikeres hadjárat fűződött a nevéhez; valószínűleg róla alakult ki később a mondai anyag, amelyet Hérodotosz ismertetett meg az ókorban.
forrás: agytoro.hu
