A popkultúrában gyakran jelennek meg a középkor és a kora újkor hóhérai olyan alakokként, akik maszkot vagy csuklyát viselnek, hogy eltakarják az arcukat. Felmerül azonban a kérdés: valóban hordtak-e ilyen ruhadarabokat az ítéletvégrehajtók, és ha igen, mi lehetett ennek a célja?
A hollywoodi filmek alapján a hóhérokat sokszor kegyetlen, mások szenvedését élvező alakokként mutatják be. Ebből a képből logikusan következne, hogy igyekeztek elrejteni az arcukat, nehogy bárki felismerje őket. A történelmi források azonban egészen mást sugallnak: csak kevés olyan esetről tudunk, amikor a hóhér bizonyítottan maszkot viselt.
Az egyik ismert példa I. Károly angol király 1649-es kivégzése, amelyet az 1970-es Cromwell című film is bemutatott. Elképzelhető, hogy a későbbi filmek a maszkos hóhér képét részben ebből az ábrázolásból vették át.
A hóhérok társadalmi megítélése időnként és területenként is eltért. Bizonyos régiókban hosszú ideig nem is működtek hivatásos hóhérok: a kivégzések végrehajtását gyakran sírásókra vagy akár bűnözőkre bízták. Bár a hóhérokat sok helyen lenézték, az arcuk elrejtése mégsem lett volna különösebben hasznos.
A korabeli települések viszonylag kicsik voltak, az emberek többnyire ismerték egymást, ezért egy maszk sem feltétlenül akadályozta volna meg a felismerést. Ráadásul a hírek gyorsan terjedtek a közösségekben. Az álcázást az is megnehezítette volna, hogy a hóhérok gyakran ugyanabban a térségben dolgoztak, így nem csupán egyetlen alkalommal kellett volna megőrizniük az anonimitásukat.
Egyes helyeken és korszakokban a hóhérok még kifejezetten ismert figuráknak, szinte ?sztároknak? számítottak, ezért az arc eltakarása nemcsak hatástalan, hanem felesleges is lett volna.
Összességében tehát bár akad néhány kivételes eset, amikor a hóhér csuklyát vagy maszkot viselt, a történelmi valóságban ez egyáltalán nem volt általános gyakorlat.
