Egy friss kutatás arra utal, hogy a Spanyolországban feltárt, 6?7 ezer éves csigahéjakat nem csupán dísz- vagy használati tárgyként, hanem hangszerként is alkalmazhatták ? számolt be róla a The Guardian. A katalóniai neolitikus településeken és bányákban előkerült összesen 12 lelet feltehetően zenei és kommunikációs célokat szolgált.
A héjak a Charonia lampas nevű tengeri csigafajhoz tartoztak, az állatok azonban már elpusztultak, amikor begyűjtötték őket. A Barcelonai Egyetem kutatói szerint ez arra utal, hogy nem élelmezési célból használták fel őket: a héjak hegyes végének eltávolításával kürtszerű fúvós eszközökké alakíthatták.
A vizsgálat során, 2024 novemberében López García régész, zenetudós és hivatásos trombitaművész sikeresen szólaltatta meg az ősi tárgyakat, amelyekből erőteljes és kiegyensúlyozott hangot tudott előcsalni. A kutatócsoport azonban ennél tovább ment, és a hangszerek teljes zenei lehetőségeit is feltérképezte.
Megállapították, hogy az eszközök különböző hangszínek és hangmagasságok megszólaltatására is alkalmasak. A hangképzés az ajkak rezgésén alapul, és működési elvük sok tekintetben hasonlít a mai rézfúvós hangszerekhez, például a trombitához vagy a harsonához ? emelte ki García.
A kutatók úgy vélik, a kagylókürtöket a térség közösségei kommunikációs eszközként használhatták, különösen a variszcitbányák járataiban, ahol a 12 hangszerből hatot találtak. Ezek segítségével a bányászok jelezhettek egymásnak a föld alatt.
forrás: 24.hu/tudomany
