A napraforgók nem véletlenül kapták a nevüket. Ahogy felkel a nap, a kis napraforgó-palánták kelet felé fordulnak, s ahogy az elkezdi útját nyugatra, követik. Éjszaka azonban visszafelé folytatódik a lassú utazás, hogy aztán másnap ismét minden kezdődjön elölről.
A fiatal napraforgók a növekedés miatt követik a napot. A heliotropizmusnak nevezett folyamatot a növények génjei okozzák, reagálnak a fényre és a beépített, 24 órás biológiai folyamatciklusukra. Napközben a növények keleti oldala indul növekedésnek, míg éjszaka a nyugati, így a napraforgók ekkor visszafelé fordulnak. Amikor tudósok megakadályozták, hogy a növények a nap felé forduljanak, akkor azok hullatni kezdték a levelüket.
A kifejlett napraforgók azonban gyakran állapodnak meg kelet felé fordulva. A keletre néző növények ugyanis gyorsabban felmelegednek, így azok több méhet vonzanak, így több megtermékenyített mag keletkezik. A Kaliforniai Egyetem Davis-kutatócsoportja szerint a keletre néző virágok ötször annyi méhet csábítanak magukhoz, mint a nyugat felé fordulók. A napraforgók erősödése során a növekedés lelassul, a genetikailag bennük lévő napirend biztosítja, hogy a növények erősebben reagáljanak a kora reggeli fényre, mint a délutánira, így lassanként abbahagyják a nyugat felé fordulást.
forrás: biove.hu
