Az univerzum születése utáni közvetlen pillanatokban ? az ősrobbanás utáni első milliomod másodpercben ? minden olyan forró és sűrű volt, hogy sem az atomok vagy az atommagok, sem pedig építőköveik, a protonok és neutronok nem tudtak kialakulni, ekkor az úgynevezett kvark-gluon plazma töltötte ki az alakulóban lévő világegyetemet. Egy nagyszabású kísérlet során ennek a hőmérsékletét sikerült megmérni a valaha legforróbb anyag létrehozásával, ami
a Nap 15 millió Celsius-fokos középpontjánál mintegy 220 ezerszer forróbb volt, vagyis elérte a körülbelül 3,3 billió Celsius-fokot.
A kísérletet a Brookhaven Nemzeti Laboratórium Relativisztikus Nehézion-ütköztetőjében (RHIC), a STAR (Solenoidal Tracker at RHIC) detektorban végezték, ahol a kutatók arany atommagokat ütköztetnek közel fénysebességgel, aminek következtében a benne lévő protonok és neutronok ?szétesnek?, így hozva létre egy nagyon rövid időre ezt az ősi anyagállapot, a kvark-gluon plazmát. A kutatók ezt az apró, villanásnyi pillanatot azért próbálják megfigyelni, hogy minél többet megtudjanak arról, hogyan alakult az ősrobbanás utáni forró ?kozmikus levesből? az a világ, amiben ma élünk.
A kutatásnak magyar vonatkozása is van: az ELTE fizikusai ? Nagy Márton, Kincses Dániel és hallgatóik ? hosszú ideje aktívan részt vesznek a STAR-kísérlet adatgyűjtésében és elemzésében, különösen a femtoszkópiai vizsgálatok területén.
forrás: player.hu
