A téli időszak közeledtével az erdei cickányok agya összezsugorodik, hogy energiát takarítsanak meg, majd tavasszal ismét visszanyeri eredeti méretét. A tudósok most végre megfejtették, mi áll ennek a különös túlélési stratégiának a hátterében, és az eredmények akár az emberi agy degeneratív betegségeinek kezelésében is hasznosak lehetnek.
Az agyméret szezonális ingadozását Dehnel-jelenségnek nevezik, és meglehetősen ritka a természetben. A cickányokon kívül vakondoknál, menyéteknél és hermelineknél is előfordul, hogy télen csökkentik agyméretüket. Mivel az agy rendkívül sok energiát igényel, és a hideg hónapokban kevés az élelem, ez a mechanizmus különösen előnyös azoknál az állatoknál, amelyek nem alszanak téli álmot, de gyors az anyagcseréjük ? írja a ScienceAlert.
William Thomas ökológus és kollégái frissen megjelent tanulmánya szerint ezt a képességet több, a cickányok DNS-ében található gén együttesen teszi lehetővé. Ezek között olyan gének is szerepelnek, amelyek a vér-agy gát működését, a DNS javítását és a vízháztartás szabályozását irányítják.
A szakértők szerint ezek a gének egy összetett rendszert alkotnak, amely lehetővé teszi az agyzsugorodás visszafordítását anélkül, hogy a központi idegrendszer megsérülne. Ez a rendkívüli alkalmazkodóképesség a jövőben hozzájárulhat az olyan emberi neurodegeneratív betegségek kezeléséhez, mint a demencia vagy a Parkinson-kór.
forrás: 24.hu
