Az iusztinianoszi pestis súlyos csapást mért a Bizánci Birodalomra. Egy friss tanulmány szerint olyan tömegsírra bukkantak, amely a világ legrégebbi dokumentált pandémiájához köthető. A 6. és 8. század között sorozatos pestisjárványok pusztítottak a birodalomban, közülük a legismertebb az 541 körül kitört iusztinianoszi pestis volt.
A kutatók a mai Jordánia területén, Dzserasban feltárt, kiváló állapotban fennmaradt maradványokat vizsgálták. A fogakból vett DNS-minták elemzése kimutatta, hogy nem egy fokozatosan bővülő temetőről van szó: a holttesteket egyszerre, tömegesen helyezték el. Dzseras a 541?750 közötti járványsorozat egyik epicentruma volt. A Dél-Floridai Egyetem munkatársai elsősorban arra koncentráltak, hogy kik voltak az áldozatok, és milyen életmódot folytattak.
?A világjárványok nem csupán biológiai, hanem társadalmi események is. A holttestekből nyert biológiai adatok és a régészeti környezet összekapcsolásával megérthetjük, hogyan hatott a betegség az emberekre a társadalmi és környezeti kontextusukban?.
A dzserasi tömegsír áldozatai igen változatos csoportot alkottak: férfiak, nők, fiatalok és idősek egyaránt nyugodtak a hippodrom területén. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy a betegség miatt a mozgékony lakosság egy helyben rekedt, hasonlóan a modern pandémia alatti lezárásokhoz. A szakértők több mint 200 embert azonosítottak a sírban.
forrás: ng.24.hu
