Nem csak látványos, hogy a sötétben világítanak ezek a rovarok, de régi hagyományokhoz is köthetjük őket.
Az elnevezésük története a nyári napfordulóhoz köthető, ugyanis ekkor tartották Keresztelő Szent János születésnapját. Ebben az időpontban káprázatos rajzás látható, ami kétségkívül magával ragadta az ősi népet is. A néphiedelem szerint ilyenkor a világító rovarok mutatják a földben rejtőző kincseket.
Nem véletlen, hogy máshol is ehhez kötik az elnevezésüket. Mi ezt először a német nyelvből vettük át, ott Johanniskaferkének hívják, míg az angoloknál St. John?s beetle néven ismert.
Érdekesség, hogy nálunk valójában Szent Ivánt kellene emlegetnünk, ugyanis a János és Iván ugyanazon név két változata. Nálunk az Iván név közelebb van a napfordulóhoz, ami azt mutatja, hogy a 10-11. században, a bizánci szláv hagyományok hatására változhatott meg.
Szent Iván éjszakája máig a fény, újjászületés és a termékenység ünnepe, a legelterjedtebb szokás pedig a tűzugrás. Ekkor a legrövidebb az éjszaka és leghosszabb a nappal.
forrás: agytoro.hu
Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
NEKED AJÁNLJUK
A Miskolci Egyetem közel 3 és fél milliárd forintot nyert az...
A Miskolci Egyetem közel 3 és fél milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert többek között digitális oktatás módszertanának kidolgozására és a gyakorlati oktatást...