Egyes pókfajok nem csak hálót készítenek. Előfordul, hogy törmelékből még ?szobrot? is építenek a hálójukba, amelynek formája egy hatalmas pókra emlékeztet.
A pókokat úgy ismerjük, mint többnyire apró, de nagyon ügyes építészeket. Hálóik nemcsak a vadászathoz nélkülözhetetlenek: sok faj különféle kiegészítésekkel és trükkökkel teszi hatékonyabbá a túlélését. Van azonban néhány pók, amely még ennél is tovább megy.
A kutatók egy friss tanulmány keretében két, egymástól távoli helyen élő Cyclosa pókfajt vizsgáltak. Ezek a pókok az úgynevezett orb-hálók mesterei, vagyis kör alakú, sugárirányú szálakból felépülő hálót készítenek.
E hálók közepén azonban valami egészen szokatlan dolog jelenik meg: egy szobor, vagy ha úgy jobban tetszik, egy madárijesztő, mely távolról úgy fest, mintha egy jóval nagyobb pók ülne a hálóban. Az állatok növényi maradékokat és zsákmányuk darabjait gyűjtik össze, majd ezekből pókszerű formát építenek, amelynek saját ?teste? és ?lába? is van.
Erre egy másik, a fajhoz tartozó, de más területen élő pók is képes, a két csoport módszere ugyanakkor részleteiben eltér.
A perui esőerdőben élő faj egy stabil, központi alakot készít, és közvetlenül felette ül a hálóban. Ha valami veszélyt érez, mozdulatlan marad, miközben a hatalmasra épített alak sokkal feltűnőbb, mint maga a pók. A Fülöp-szigeteken élő rokona ennél is egy fokkal tovább megy: ha egy ragadozó közeledik, megrázza a hálót, így a pókszerű építmény mozogni kezd, mintha tényleg élne.
Ez a mozgás még hitelesebbé teszi az illúziót.
A kis termetű pókok rengeteg ragadozóval néznek szembe. A pókszerű építmények segítenek elkerülni, hogy a ragadozók az apró pókokat kiszúrják és megtámadják.
A különleges építmények más módon is védelmet nyújthatnak: a pók elbújhat mögöttük, így beleolvad a környezetébe, vagy a szerkezet egyszerű akadályként is működhet a hálóban. A kutatók szerint az ilyen viselkedés azt mutatja, hogy a pókok jóval összetettebb túlélési stratégiákat alkalmaznak, mint ahogy azt korábban gondoltuk.
forrás: divany.hu
