A világ számos helyén igaz, hogy amikor a gyerek felteszi a kényes kérdést, hogy hogyan is lesz a kisbaba, a szülők a gólyákkal próbálják megmagyarázni a dolgot. De vajon mi az összefüggés a csecsemők és a madarak között?
Mint a legtöbb hagyomány esetében, itt is nehéz megállapítani, hogy pontosan honnan is eredeztethető a szokás ? írja a Live Science. Már csak azért is, mert a gólya-baba kapcsolat Európában, Amerikában, Afrika északi részén és a Közel-Keleten is ismert.
Sok szakértő a gólyák hagyományát az ókori görög mitológiáig, egészen pontosan Héráig vezeti vissza. Az egyik történet szerint Héra féltékeny lett Geranára, a pigmeusok királynőjére, mert az szebb volt nála. A bosszúszomjas istennő gólyává változtatta Geranát, aki aztán madár képében megmenekítette gyermekét Héra haragjától. A görög művészetben így sokszor jelenítettek meg gólyát csecsemővel a csőrében.
Egyes kutatók szerint azonban nem gólya volt a madár, hanem daru, gém, esetleg pelinkán. A középkori Európában ugyanis a fehér pelikánok a katolicizmus, az újjászületés és a fiatalok nevelésének szimbólumai voltak. Idővel azonban a gólyák vehették át a madarak helyét.
A madarak tehát az új élet hírnökeivé váltak, majd később a szokás továbbfejlődött és elterjedt. Kelet-Európában például a háztetőn fészkelő gólyát a jó szerencse és a gyermekszületés egyik jelének vélték.
forrás: 24.hu
