A középkori Európában a házasság elsősorban gazdasági és társadalmi szövetség volt, nem romantikus döntés. Éppen ezért alakult ki egy különös szokás, amelyet ma ?próbaalvásként? ismerünk. Egyes vidékeken ? főként Észak- és Nyugat-Európában ? a jegyespár még az esküvő előtt együtt feküdt le aludni, hogy kiderüljön, valóban összeillenek-e.
A szertartás messze állt az intimitástól. A párok gyakran teljes ruházatban feküdtek egymás mellé, sokszor egy deszkával, takaróval vagy akár bottal elválasztva. Nem volt ritka az sem, hogy a családtagok vagy tanúk jelen voltak a helyiségben, ezzel is biztosítva, hogy a szokás ne lépje túl az elfogadott erkölcsi határokat. A cél nem a testi kapcsolat, hanem a viselkedés, az együttműködés és az egymáshoz való alkalmazkodás megfigyelése volt.
A középkori gondolkodás szerint az együtt alvás során gyorsan kiderült, ha a felek között komoly feszültség, türelmetlenség vagy összeférhetetlenség áll fenn. Ha a próba sikertelennek bizonyult, a házasságot még fel lehetett bontani, mielőtt komolyabb következményei lettek volna.
Bár ma már különösnek és meghökkentőnek tűnik, a próbaalvás a maga korában praktikus megoldás volt: egyfajta előzetes ?életpróba?, amely segített elkerülni a későbbi konfliktusokat egy egész életre szóló kötelék előtt.
forrás: agytoro.hu
