Bár mindenki a híres sakkozógép készítőjeként ismeri Kempelen Farkast (1734?1804), a magyar polihisztor számos tudományterületen öregbítette hazánk hírnevét.
Huszonegy éves korában latinról németre fordította a Mária Terézia által kibocsátott törvényeket, olyan jól, hogy a pozsonyi Királyi Kamara fogalmazója lett. Tehetségét hamar felismerték, 1757-ben már udvari kamarai titkárként dolgozott. Maria Karolina Ludovika főhercegnő udvarhölgyével kötött esküvőjén maga a királynő is részt vett. Felesége sajnos hamar elhunyt, így másodjára gróf Erdődy Jánosné társalkodónőjét vette nőül. Kempelen előbb a sóbányák ellenőre, majd 1766-ban igazgatója lett.
Bár nem tanult műszaki ismereteket, mégis megoldást talált a pozsonyi vár vízellátási problémáira egy új kútszerkezet segítségével. 1768-ban a bánáti telepítések kormánybiztosa lett. Egy évvel később építette meg híres sakkozógépét, amellyel a királynőnek kívánt kedveskedni. Nem sokkal később egy másik játékot, egy beszélőgépet (avagy beszédkeltő gépet) is készített, amelyhez komoly fonetikai tanulmányokat végzett, s a tudományterület egyik legjelentősebb magyar tudósává vált. (E területen külföldön is ismert könyvének magyar fordítása 1989-ben jelent meg.)
Kevesen tudják, hogy ő építette a schönbrunni kastélypark szökőkútjait is, 1777-ben gőzgépet tervezett, két év múlva pedig a vakok írását segítő betűszedőt és kézisajtót készített. Az ő feladata volt a nagyszombati egyetem Budára költöztetése 1777-ben, s jobb vízellátást biztosított Budán. Ő építtette át a Várszínházat, sőt, ő maga is írt színdarabokat.
Kempelen Farkas az ismertségét a sakkozógépének köszönheti, pedig mérnökként is világhírűvé válhatott volna.
forrás: agytoro.hu
