Sokszor megfeledkezünk róla, hogy a fák, bokrok és virágok nem élettelen tárgyak, hanem élőlények. De vajon képesek érzékelni a fájdalmat?
A frissen nyírt fű jellegzetes illata valójában egy kémiai jelzés: a sérült fűszálak így figyelmeztetik a körülöttük növő társaikat a veszélyre. Hasonló reakciókat váltanak ki a növényeket támadó rovarok is. Mivel a növények nem tudnak elmenekülni, helyben kell reagálniuk, ezért különféle molekuláris mechanizmusok alakultak ki bennük. Ezek szolgálhatják a támadó mérgezését, a társak figyelmeztetését, vagy éppen a beporzó rovarok csalogatását. Egyes vegyületek több funkciót látnak el: például a koffein egyszerre véd a kártevők ellen és energiát ad a méheknek, hogy visszatérjenek a virágokhoz.
A növények tehát komplexen reagálnak a környezeti ingerekre, de a fájdalomérzet kérdése már nehezebben megválaszolható. A Bonni Egyetem 2002-es kutatása szerint a növények bizonyos gázkibocsátásai az emberi síráshoz hasonlíthatók, és ezek előállításakor hanghullámok is keletkeznek, bár ezek az emberi fül számára nem hallhatók. A Missouri-Columbiai Egyetem 2014-es vizsgálata kimutatta, hogy a növények reagálnak a rágás hangjára is: amikor táplálkozó lepkék zaját észlelték, védelmi mechanizmusok léptek működésbe.
Egyes kutatók ezek alapján úgy vélik, hogy a növények érzékelik a fájdalmat. Mások szerint azonban a fájdalomhoz központi idegrendszer szükséges, és a tudatosság hiányára utaló adatok szerint a növényekben erre nincs bizonyíték.
forrás: 24.hu
