Bizony, már az antik világban is készítettek olyan eszközöket, amelyek az erős napsugaraktól voltak hivatottak védeni az előkelő hölgyeket.
Az első napernyő-ábrázolásokat Ninivében, a királyi palota alabástrom reliefjén találták a régészek. Görögországban a Kr. e. IV. században kezdtek keleti eredetű napernyőket használni, amelyek korábban a poliszokban ismeretlenek voltak. Többnyire nyitható és kifeszíthető szerkezetük volt, de léteztek merev darabok is. Az összecsukható ernyő rojtokkal ellátott feszítőkerete az ernyőkupola kör alakú keretére szerelt trapéz formájú körcikkekből állt (képünkön). Nyelük hosszú és alul hajlított volt, így a napernyőket tartó rabszolganő úrnője mögött járhatott. A napernyők a római korban újra divatba jöttek.
forrás: agytoro.hu
Cikkünk frissítése óta eltelt 8 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
NEKED AJÁNLJUK
Megvan a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke
Pósfai Mihály geológust, akadémikust, egyetemi tanárt választották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé a tudós testület 200. közgyűlésén kedden.A zárt ülésen megválasztották a testület...









