A legtöbben azonnál rávágják, hogy a nándorfehérvári győzelem emlékére, de tévesen.
A csatához valóban nagyon közeli esemény köthető a déli harangozáshoz, és ez a történelmi feljegyzésekből egyértelműen kiderül. A XV. századhoz köthető, amikor Magyarország harcban állt az Oszmán Birodalommal. Ekkor számos külső segítség is érkezett hazánkba, amelynek hatására sokan fegyvert is ragadtak, de erőre kaptak a pápai bulla kihirdetése után is, amely III. Kallixtus pápához köthető.
Az aprócska flottája mellett kiadta azt a bullát, amelyben bűnbocsánatot ígért azoknak, akik imáikkal segítik a kereszteseket. Ebben elrendelte azt is, hogy a délután 3 órakor történő nona és vesperas nevű harangszó között harangozzanak pluszban harmadszor is.
Ebből derült ki, hogy először nem is délben kongatták a harangokat, ez csak évekkel később lett szokás. Igaz, hogy az 1457-es zsinaton a nándorfehérvári csata után már a ?déli harangszóról? hoznak rendelkezést, de a bullát közel egy hónappal előtte már kihirdették. Magyarországra viszont ez csak a győzelem után jutott el a néphez, emiatt él a köztudatban a déli harangszó úgy, hogy az a nándorfehérvári diadal emlékét hirdeti.
forrás: agytoro.hu
NEKED AJÁNLJUK
Gazdasági semlegesség – ez lett a 2024-es év szava
ChatGPT, lombkoronasétány, pacek és a hazaszótár ? ezek voltak a 2023-as év szavai. Ezek között pedig az év anti-, ifjúsági és irodalmi szavát különböztetjük...