A villám létrejöhet a felhők közt, de felhők és a föld között is. Utóbbi eset helyenként mindennapos, sőt.
Ma már tény, hogy bolygónkon óránként több százezer villámcsapás is bekövetkezik.
A villám keletkezését az magyarázza, hogy a felhők vízcseppjeinek, esetleg jégkristályainak súrlódása, széttöredezése okán elektromos töltés alakul ki a felhőn belül. Így a felhőréteg felső része pozitív, az alsó pedig negatív töltéssel halmozódik fel, majd a töltésszétválasztás elektromos teret hoz létre, melynek erőssége a felhalmozott elektromos töltésekkel arányos. A földbe csapást az okozza, hogy ez a földfelszín negatív töltéseire taszító erőt gyakorol, ezáltal mélyebbre kerül, így a földfelszín pozitív töltésű lesz. Ebből adódóan szétválnak a levegő molekulái, ez az ionizáció. Ezáltal alakulnak ki vékony járatok is, melyen könnyen átszáguldanak az elektronok.
Az ismert fény és hanghatást az generálja, hogy az elektromos áram pillanatok alatt felhevíti a levegőt, ami így kitágul, majd összeomlik. Végül a lefelé áramló negatív és a földfelszíni pozitív töltés találkozik, azok kiegyenlítődnek.
A világon leggyakrabban ez Dél-Amerikában és a közép-afrikai területen figyelhető meg, de vannak kisebb területek, ahol már a mindennapok része. Ilyen Tanzánia, Uganda, és Kenya területén a Viktória-tó. Utóbbi helyszínen látjuk a legtöbbször, ahol átlagosan 28-szor villámlik percenként.
forrás: agytoro.hu
