Él hazánkban egy igen különleges állat, a kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum). A hazánkban tavaly az év rovarává választott lepke nem tartozik a pillangóalakúak közé, s képes olyan hihetetlen manőverekre, mint a kolibri: gyorsan, cikázva tud repülni, ugyanakkor helyben is képes lebegni, valamint hátrafelé is repülni, ugyanis folyamatosan érzékeli saját helyzetét, repülési irányát, amiben érzékelő szőröket tartalmazó csápja segíti. Szárnyaival másodpercenként 85 csapást végez, jól hallható zümmögő hangot keltve. Egész alkata a gyors repüléshez és a hirtelen irányváltásokhoz alkalmazkodott.
A szender szót Frivaldszky Imre természettudós használta először a XIX. században a zúgólepkék családjára. A kifejezés egyrészt jelentheti azt, hogy ezen rovarok többsége a természet ?elszenderedése? után éled fel, másrészt ugyanakkor arra is utalhat, hogy az állatok nagy része napközben szendereg. A kacsafarok megnevezés a potroh végének formájára vonatkozik.
A vándorlepke elterjedési területe igen nagy, megtalálható Eurázsia szubtrópusi területein éppúgy, mint a Földközi-tengernél vagy Japánban. De fellelhető hazánk szubmediterrán vidékein, így Pécsen és környékén is.
forrás: agytoro.hu
NEKED AJÁNLJUK
Egymillió 252 ezer ember vett részt a nemzeti konzultációban
A nemzeti konzultációban 1 millió 252 ezer ember vett részt, ami azt mutatja, hogy a magyar közéletben, "van szufla, van érdeklődés", ez pedig a...