Három jó barát történetén alapul, akik medvét akartak fogni, de józanul nem mertek útra kelni.
Ebben a szájról szájra terjedő mesében a barátok betértek egy kocsmába, hogy erőt merítsenek, megbeszéljék a vadászat részleteit. Mivel pénz nélkül vágtak neki a feladatnak, a csaposnak ígérgettek sokat, hogy a megnyúzott medve bőréből, az elejtett zsákmányból kamatostul fizetik vissza a tartozást.
Amikor valóban a medve előtt találták magukat, ijedtükben mindhárman menekülőre fogták. Egyikük felmászott a fára, a másik futásnak eredt, a harmadik pedig elfeküdt, magát halottnak tettetve. A medve az utóbbihoz odament, megszaglászta, megforgatta, majd otthagyta.
Amikor barátai visszamentek hozzá és kérdezték mi történt, ő azt felelte: ?Fülembe súgta, hogy addig ne igyunk a medve bőrére, amíg azt ki nem érdemeljük?.
A történetet hazánkban és a világirodalomban is számos módon mesélték, de népszerűsége máig megmaradt, a tanulsággal egyetemben.
A mai ismeretek szerint először Laurentius Abstemius itáliai tudós-író mesegyűjteményében jelent meg 1495-ben.
forrás: agytoro.hu
Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
NEKED AJÁNLJUK
Tudtad, hogy egy óra alatt át lehet sétálni az Egyesült Államokból...
Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ázsiai és az amerikai kontinenst egymástól elválasztó Bering-szoros közepén található Diomede-szigetek a világ egyik legkülönlegesebb, pontosabban legfurcsább...